ZEBRA
Három faj és számos zebra alfaj létezik. A zebrapopulációk nagymértékben különböznek egymástól, és az alfajok besorolása közötti kapcsolatok jól ismertek.
Alföldi zebra, (Equus quagga) a legelterjedtebb. Tizenkét alfaja él Dél- és Kelet-Afrikában.
Hegyi zebra, (Equus zebra) Délnyugat-Afrikában él, két alfaja van, veszélyeztetett.
Grévy-zebra, (Equus grevyi) a legnagyobb, de ritka zebrafaj, veszélyeztetett. Bár a zebrafajok előfordulási területei fedik egymást, az állatok nem kereszteződnek.
Alföldi zebra (Equus quagga):
Nyílt szavannás jellegű vidékeken él Afrikában, Szudán és Etiópia déli részétől Kelet-Afrikán keresztül délre egészen a Dél-afrikai Köztársaságig és Namíbiáig.
A legelterjedtebb zebrafaj, testhossza 215 - 245 centiméter, marmagassága 110 - 145 centiméter, farokhossza 45 - 55 centiméter és testtömege 175 - 385 kilogramm. Lószerű külső megjelenés, rövid fülekkel, erős, függőlegesen álló sörénnyel. Faji jellegzetessége a széles fekete-fehér csíkozás, a fehér sávokban szürkés, vagy sárgásbarna árnyalatú, úgynevezett "árnyékcsíkokkal".
A csíkozás a nyakon a sörényre is átterjed, valamint az oldalcsíkok elvékonyodó formában a has alatt összeérnek, azonban a lábak alsó részén elhalványulnak, vagy hiányoznak.
Hangadása a lóhoz hasonló horkantás és prüszkölés, veszély esetén a mének éles füttyöt, majd ugatásszerű "Kvaha - kva-ha-ha…" nyerítést hallatnak, melyről a nevét is kapta.
Namíbiában természetes élőhelye az ország északi, északkeleti része, azonban szinte minden vadászterületen, privát vadászfarmon élnek és szaporodnak kisebb-nagyobb betelepített állományai. Kedveli a nyílt füves, vagy ritkás-ligetes szavannákat. Az alföldi zebra igen erősen vízfüggő, ezért sosem távolodik el a víztől egynapi járásnál messzebb.
Társas vadfaj, leggyakrabban 5 - 20 kancából és ezek csikóiból álló csapatokban él, amelyek egy domináns csődör, vagy vezérmén felügyelete alatt állnak. Szívesen csatlakozik más vadfajok, főleg csíkos gnúk és közönséges lantszarvú antilopok csapataihoz is,amelyekkel veszély esetén kölcsönösen figyelmeztetik egymást. A fiatal mének "agglegénycsapatot" alkotnak.
Hegyi zebra (Equus zebra):
Szabadon csak Dél-Afrika hegyvidékein él. Fej-törzs-hossza 210 - 260 centiméter, farka 40 - 55 centiméter, marmagassága 115 - 150 centiméter, testtömege 240 - 370 kilogramm. Szőre sima keskeny csíkokkal, hasa fehér, nyaka alatt bőrlebeny van, amit toroklebenynek is neveznek, mely a másik két fajnál hiányzik.
Grévy zebra (Equus grevyi):
A Grévy-zebra ma kizárólag Dél-Etiópia (az Ogaden és az Avas völgye) és Kenya száraz területein, bozótosokban és füves pusztákon fordul elő egyre kisebb számban. Szomáliából az 1970-es években pusztult ki végleg.
A többi zebrafajtól jól elkülöníthető igen sűrű fekete csíkozása miatt, amely fehéres-krémszínű hasán és a fehérrel keretezett fekete orrán kívül egész testét, robusztus nyakát és fejét, illetve végtagjait is borítja. Hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett fekete sáv fut végig. Egyenes sörénye és hosszú, keskeny feje öszvérszerűvé teszi megjelenését.
Marmagassága 145 - 160 centiméter, fara ennél némileg alacsonyabb. Testhossza 250 - 275 centiméter, farka 55 - 75 centiméter. A faj testtömege 350 - 450 kilogramm közötti.
Ez a faj nem alkot állandó csordákat, a különböző nemű egyedek véletlenszerűen verődnek össze. Néhány csődör territóriumot tart fenn, de azt nem védelmezi a betolakodókkal szemben.
A Grévy-zebra minden rokonához hasonlóan nappal aktív növényevő, elsősorban fűfélékkel táplálkozik. Legfeljebb 20 évig élnek.